Ponsiluoma duplázott, Vittozzi ismét bizonyított, a franciák pedig a csapatuk mélységéről adtak újabb jelzést. A norvégoknál a sok döntős helyezés mellé hibák társultak, a németek pedig dobogó nélkül is találtak biztató kapaszkodókat. Mit tanulhatunk a Loop One hétvégéjéből a szezon rajtja előtt?
Az idei hétvége más volt, mint a tavalyi hiszen mindkét nap során versenyeket rendeztek, és a selejtezők eltérő formátumban kerültek lebonyolításra. A szombati napon egyenkénti indításos versenyen derült ki, ki az a 15 leggyorsabb versenyző, aki bekerül a délutáni döntőbe, míg vasárnap 4 futam alapján dőlt el a 15 döntős hely. Futamonként a 3 leggyorsabb mellett a 3 legjobb idővel rendelkező jutott be a fináléba. A hétvége eredményeiből több tanulság is levonható. Ezeket az alábbiakban öt pontban foglalom össze.
1. Ponsiluoma erős teljesítménye
A svéd versenyzőről mindenképpen meg kell emlékezni, duplázott a hétvégén, ami a döntőket illeti köztük egy célfotós győzelemmel. Ami viszont külön kiemelendő ezen kívül is, hogy mind a szombati selejtezőt megnyerte és vasárnap is a saját futamában a legjobb volt. Ez mindenképpen figyelemre méltó, ezen kívül pedig a lövészete 90% felett volt a hétvégén, ami jelentősen jobb, mint ami tavaly szezon közben volt.
2. Rendkívül erős francia csapat
Nem lennék annak a helyében, akinek a francia válogatottnál ki kell jelölnie, kik maradjanak ki az egyes világkupafordulókon induló keretből. Senki sem vonult vissza a nőknél aki az A válogatott tagja volt, míg a férfiaknál csak Jacquelin nincs, aki bejelentette hogy a kerékpárra koncentrál. Ezen a hétvégén így olyan versenyzőket is láthattunk, akik nem az A keretbe tartoznak de abszolút nem nyújtottak rossz teljesítményt.
A nőknél a megszokott nevek közül Michelon volt erős, a szombati finálét ő nyerte meg és előtte a selejtezőben is jól teljesített. A vasárnapi futam első sorozat után nem volt reális esélye a döntőbe kerülésre, de összességében úgy tűnik megint komolyan kell vele számolni a szezonban. Szombaton csak ő, vasárnap viszont három honfitársa is döntős volt, közülük ketten, Simon és Mengin dobogóra is álltak, Botet pedig nyolcadik lett.
A férfiaknál szombaton 3, míg vasárnap két döntős volt, köztük szintén olyan Levet személyében, aki jelenleg nem az A keret tagja. A csapat erősségét mutatja, úgy jött össze ennyi döntős hely, hogy a csapat másik része máshol versenyzett.
3. Hullámzó norvégok
Voltak nagyon erős teljesítmények, de láttunk komoly visszaeséseket is a hétvége során. Sok norvég jutott mindkét nap az első 15-be. A férfiaknál két nap alatt 10 döntős helyezést értek el, de mindeközben többször is sokat hibáztak. Szombaton Dale 6, vasárnap Frey 7 vagy Botn 5 hibáját láthattuk. Összesen 2 dobogós helyezés a férfiaknál és 0 a nőknél. Csapatszinten nagyon erősek továbbra is, a válogatottból szinte bárki képes világkupa dobogóra de senkitől sem láttunk igazán extrát a hétvégén.
4. Dobogó nélküli hazaiak
A fenti mondatot leírva azt mondhatnánk a németek csalódottak lehetnek, hogy egyik versenyen sem zárt top 3-ban senki sem a döntők során. Jobban megnézve viszont közel sem ennyire rossz a helyzet. Női oldalon Hettich-Walz a stabilitást hozhatja, míg Tannheimer még csak 21 éves, aki mindkét napon döntőbe jutott. A fiatalabb generációt képviselheti még rajta kívül Puff aki nem nyújtott rossz teljesítményt a hétvégén. Meglepő lenne, ha nem kapna több világkupás szereplési lehetőséget. A férfiaknál is több döntős helyet sikerült elérni mindkét napon, Horn és Nawrath mindkét napon ott volt a top 15-ben. Ami itt viszont rosszabb hír lehet, hogy a legtöbb versenyző 30 feletti aki az A-keret tagja, nem valószínű hogy tőlük lehetne hosszabb távon komolyabb előrelépést várni.
5. Vittozzi és az olaszok
Lisa Vittozzi idén is tudott döntőt nyerni, ami azt mutatja, hogy idén is számolni kell majd valószínű vele csak kérdés ki az aki meg tudja őt közelíteni a csapattársai közül. A visszavonult Wierer ugyanis a tavalyi szezon alapján nem tűnik egyhamar pótolhatónak. A hétvégén egyedül Trabucchi versenyzett a nőknél rajta kívül de egyik napon sem nyújtott erős teljesítményt. Jelenleg nehezen látni, hogy év elején egy versenyképes női olasz váltót láthatnánk. A férfiaknál sem jobb a helyzet, egyedül Hofer tudott villantani, de hosszú távon tőle sem várhatják hogy így teljesítsen majd már 37 évesen. Giacomel pedig erősen kérdéses milyen állapotban tér majd vissza a szívműtétje és sérülése után.
A folytatásban, november közepétől várhatóak a havas tesztversenyek amit majd a november végi világkupa kezdete követ Kontiolahtiban.
Leave a Reply